Párizs és a francia nyelv titkai

Mindig nagy öröm ér, amikor egy ismerősöm megkeres azzal kapcsolatban, hogy segítsek gyerekének a francia nyelv elsajátításában. Ez óriási öröm nekem, még akkor is, ha csak pár órára kérik a segítségemet. Ilyenkor igyekszem nemcsak az adott nyelvtani feladatra vagy magyarázatra koncentrálni, hanem abból a rengeteg élményből is ízelítőt adni, amit a francia nyelvtudásomnak köszönhetek.

Először a 90-es évek végén 17 évesen jártam Párizsban két osztálynyi gyerekkel és két francia tanárnővel. Ezután az út után emlékszem, kicsit eljátszottam a gondolattal, hogy én is francia tanár legyek. Sajnos vagy szerencsére másfelé vitt az élet, azonban az idegennyelvek tanulásával és tanításával kapcsolatos rajongásom továbbra is töretlen. Azóta is, ha kapok a sorstól erre lehetőséget, biztosan megragadom, hiszen „ahány nyelvet beszélünk, annyi életet élünk” – ahogy mondani szokták.

De vajon mennyire könnyű elsajátítani egy idegen nyelvet? A majdnem harminc évvel ezelőtti technikákhoz képest változott-e valami az oktatás technikájában? Egyáltalán van-e fejlődés, ha igen, kik foglalkoznak ezzel és hogyan alakult ki a nyelvtanítás módszertana? Látjátok, kedves olvasók, abba se tudom hagyni a kérdések feltevését, annyira izgat ez a téma.

Csécsy Magda: A Dunától a Szajnáig című könyve legnagyobb meglepetésemre egy csodálatos nyelvtanári pályát mutat be, ráadásul a francia nyelvvel kapcsolatban.

Magda a negyvenes évek vége felé francia tanári diplomával a zsebében ösztöndíjat nyer imádott városába, Párizsba. A történelem úgy hozza, hogy 40 évet tölt Magyarországtól távol, mint disszidens, miközben a francia nyelv tanításának egyik legnagyobb mestere lesz Franciaországban.

A korábbi, inkább passzív nyelvtanulási módszer helyett valami újat kellett kitalálni, ami csak egy gyakorló tanárnak sikerülhetett.

Magda az ösztöndíj lejárta után úgy dönt, hogy Párizsban marad és megpróbál a francia nyelvtudásából saját lábra állni, boldogulni. Aligha könnyű feladat, de egy pár év múlva délelőttönként már francia anyanyelvű gyerekeknek tanítja a francia irodalmat és nyelvtant, esténként pedig külföldieknek idegen nyelvként a francia nyelvet. Ebből a két teljesen különböző és rendkívül kimerítő tanítási technikából lesz olyan tapasztalata, amelyet később a Berlitz nyelvkönyv kiadó vállalatnál, mint nyelvkönyv szerkesztő remekül tud kamatoztatni. Pályája csúcsán pedig Nizza-i egyetem francia tanszékének lesz a vezetője.

Varázslatos hasonlatot talál a magyar és a francia nyelv különbözőségének leírására. A francia nyelvet egy impresszionista festményhez hasonlítja elvontsága miatt, míg a magyar nyelvet egy szigorú szerkezetű fekete-fehér tollrajzhoz.

Olvasás közben azon gondolkodtam, hogy az idegen nyelv tanulásakor akaratlanul is elsajátítunk egy másfajta gondolkodásmódot. Innen érezzük úgy, mintha egy másik életbe csöppennénk. Nemcsak a kifejezések különbözőek az anyanyelvünkhöz képest, hanem bizony a teljes nyelvtani struktúra is. Ez nyilván nehéz az elején, de amikor már átlátjuk a két nyelv közötti különbséget és jól beszélünk az adott idegen nyelven a nyelvtanításban az anyanyelv eredeti struktúrája segítségünkre siet.

Magda is ezen a vonalon indul el. Módszerének alapja az, hogy míg az anyanyelvieknek a legnagyobb probléma a francia helyesírás: hiszen rengeteg szó és ige esetében a hangzás ugyanaz, de az írás teljesen különböző. Addig az idegen nyelvként tanuló diákoknak inkább az igeidők megértése a kihívás.

Csécsy tanárnő számos látogatást tesz az Alliance Française keretében külföldön, hogy a francia nyelv tanításának általa kifejlesztett módszerét terjessze a tanárok között. Sokak meglepetésére nem anyanyelvi franciaként teszi ezt. Bár híres professzora a Sorbonne-on megjegyzi egyszer neki, hogy ő közéjük való és nem olyan, mint egy külföldi.

A páratlan szakmai karrier mellett, bepillantást kapunk egy fiatal, egyedül álló hölgy életébe, aki sok ismerősre tesz szert és nagyon intellektuális életet él Párizsban. Az itt töltött évtizedekről szóló beszámolói nagyon szépek és részletgazdagok, néhol már egy útikönyv beszámolójával vetekednek.

Olvasva a könyvet nosztalgikus érzéseim támadtak. Vajon mi lett volna, ha a tanári pályát választom?

Legutóbbi korrepetálásom alkalmával a fiatal diák elmesélte, hogyan tanították neki az első két hónapban a franciát. Meglepetésemre egy újabb módszerről számolt be. Örültem neki, hogy amit Magda elkezdett még napjainkban is folytatódik. Milyen jó – gondoltam magamban, a francia nyelv tanításának módszerét tovább csiszolják, így mindig lesznek lelkes franciául tanulók, akiket lehet, hogy én is taníthatok.

Csécsy Magda: A Dunától a Szajnáig címú könyve alapján.