A 80-as évek közepét írjuk, tizenkét éves lehetek. Vasárnap kora délután van, ebéd után indulunk a nagymamához, ahol valószínűleg a tévében egy régi magyar film fog menni. Akkoriban így hívjuk a Jávor Pál filmeket: “régi magyar filmek”. A kép kicsit mákos, a hang recseg, de a színésznők kacagása és Jávor Pál jellegzetes hanglejtése mindig ugyanazt a hangulatot adja. A nagymama a film alatt egyszer biztos megjegyzi “na itt van a mi Palink…”nem igazán értem, mit jelent ez, csak a film történetét követem, tetszenek a vicces dialógusok és valahogy egy kicsit engem is rabul ejt Jávor Pál… Bő harminc évvel később, tavaly novemberben egy kedves barátnőm hív, hogy a New York…